150 ÉVE VÁROS KAPOSVÁR

A Magyar Posta promóciós személyes bélyeg kibocsátásával köszönti Kaposvárt. A Saját bélyegem személyes bélyeg szelvényrészének megnyom-tatásával készült filatéliai újdonságot 35.000 példányban a Pénzjegynyomda gyártotta, és 2023. április 4-től megvásárolható a Filapostán, a kijelölt postahelyeken, továbbá megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.

Kaposvár megyei jogú város a Dél-Dunántúl változatos dombvidékén fekszik, 1749 óta Somogy vármegye székhelye, lakosainak száma mintegy 60 000. Folyó-ja, a Kapos nevét először 1009-ben említették, bencés apátságát 1061-ben alapították. A 14. század óta folyamatosan bővített kaposvári várat 1555-ben foglalták el az oszmán seregek. Az erődítmény 1686-ban szabadult fel a török megszállás alól, de a Rákóczi-szabadságharc idején szinte teljesen elpusztult a már fejlődésnek indult település. Az Esterházy Pál herceg által 1712-ben kiadott letelepedési engedélytől számítható a mai Kaposvár története. Főként az ettől kezdve ide költöző kereskedők és iparosok segítségével indult el Kaposvár a polgári fejlődés útján. A gyarapodásnak új lendületet adott 1872-ben az első vasútvonal kiépítése. Kaposvárt 1873-ban nyilvánították rendezett tanácsú várossá, és azóta, 150 éve folyamatosan városi rangot visel. 1950-ben, 1970-ben és 1973-ban több környező települést is hozzácsatoltak. 1993 óta püspöki székhely, az itt működő felsőoktatási intézmények összevonásával 2000-ben létrejött Kaposvári Egyetem ma a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem campusa.
Kaposvár belvárosa nagyrészt a 19. század második felében és a 20. század első két évtizedében épült ki. A döntően eklektikus és szecessziós stílusú épületek az utcánként eltérő fajtájú fasorokkal, a gazdag növényzettel, szökőkutakkal együttesen vonzó, barátságos képet mutatnak. Az 1910-es évek óta „Virágos Kaposvárként” is ismert település nevével összeforrt Rippl-Rónai József, a híres magyar festő neve, munkássága.
A bélyeghez tartozó szelvény fő eleme az 1904-ben átadott kaposvári városháza épülete és a város főtere, a Kossuth tér. Az alkalmi borítékon az 1911-ben megnyitott és azóta is közismert és közkedvelt Csiky Gergely Színház, valamint a városcímer látható. Az elsőnapi bélyegzésű alkalmi borítékon (FDC) található bélyegző lenyomatán az évfordulóra utaló kompozíció szerepel.