MMM-JÓGYAKORLAT A BUDAPEST 112-ES POSTÁN

Milyen a postás közösség, és hogyan tudtak beilleszkedni a megváltozott munkaképességű munkavállalók? Mi a mindennapi jó működés titka? Ilyen és ehhez kapcsolódó témákról beszélgettünk a Budapest 112-es posta vezetőjével, Dragoiu Mariusszal és Nagy Erzsébet szolgáltatásirányítási csoportvezetővel.

A létszámot nézve, a Budapest 112 posta munkatársainak közel 5 százaléka megváltozott munkaképességű munkavállaló. Ez a szám azért is érdekes, mert a törvényi szabályozásnál is ez a határszám szerepel, az az elvárás, hogy a munkaközösségek 5 százaléka megváltozott munkaképességű munkavállaló legyen, amennyiben ez nem így van egy adott munkáltatónál, a kieső létszám arányában rehabilitációs hozzájárulási adót kell fizetni.

Az 5 százalék egy impozáns szám, de felmerül a kérdés, hogyan alakult ez így, hol találkoztál először megváltozott munkaképességű kollégával a postán?

Dragoiu Marius: A Budapest 112-es postán először 2022-ben alkalmaztam megváltozott munkaképeségű kollégát. Először eléggé tartottam attól, hogy hogyan fogom tudni jól kezelni a felmerülő helyzeteket, illetve, jobban belegondolva, attól, hogy hogyan viszonyulnak majd a „többségi” munkatársak, mennyire működik majd jól az emberi oldal. Meg kell mondanom, a félelmeim az ismeret- és tapasztalathiányból adódtak, és többnyire alaptalannak bizonyultak.
Az új kollégákat – a megváltozott munkaképességű munkatársakat is – én választom ki az interjút követően. Számomra nemcsak az a fontos, hogy mennyire érdekli a postai munka, mennyire motivált, hanem az is, hogy hogyan fog tudni beilleszkedni a szűkebb közösségbe, ahol dolgozni fog, hogyan tudnak majd csapatként együttműködni. Jól működik nálunk az ajánlási rendszer is. Szerencsére tanulmányaim során sok olyan ismeretet szereztem, amit mind az interjú, mind a további együttműködés során jól tudok hasznosítani.
Nagy Erzsébet: A postahely méretéből adódóan a postahelyi kollektíva is nagyon sokszínű, ezért, az esélyegyenlőséget szem előtt tartva, 2023-ban esélyegyenlőségi tervet készítettünk. Azt gondoljuk, hogy az MMM-es kollégák foglalkoztatása az üzleti szempontok mellett a munkáltató hírnevét is „öregbíti”, közvetve pedig a társadalmat is toleránsabbá, jobbá teszi.

Dragoiu Marius: A befogadó közösség kialakulásáért azonban tennünk is kell, az ehhez használt legfontosabb eszközeink a könnyen érthető és rendszeres kommunikáció, hogy minden munkatárs tudja, hogy mi miért történik, és szükséges az egyéni munkarend alkalmazása, kiemelt figyelem és türelem, igény szerinti betanulási idő biztosítása, a rendszeres pozitív visszajelzések és a középvezetői fejlesztések. Fontosnak tartom, hogy a folyamatos visszajelzések által a megváltozott munkaképességű munkatársaim is érezzék, hogy a közösség egyenértékű tagjai, munkájukkal pedig értéket teremtenek.

Mit hoz a csapatba egy MMM-es kolléga?
Dragoiu Marius, Nagy Erzsébet: Elsősorban egyfajta elfogadás, egy más szemlélet vált jellemzővé a postán, és nagyon büszke vagyok, hogy ilyen segí¬tőkész a csapatom. Azt is látják a kollégák, hogy a megváltozott munkaképességű munkatársak munkához való viszonya tükrözi az elköteleződésüket, elhivatottak. Van, aki mindennap hozza magával a jó hangulatot. A feladataik ellátásán kívül ezt adják az MMM-es munkavállalók a közösségnek.

Ajánlanád-e más vezetőknek a postán, hogy MMM-es munkatársat foglalkoztassak?
Nagy Erzsébet: Igen, mert lehet, hogy a betanítás hosszabb ideig tart, és időnként kihívásokkal teli, de ők nagyon megbecsülik a munkájukat, így a nagyobb odafigyelés hosszabb távon megtérül.

Dragoiu Marius: Minket is megtanítanak tudat alatt valami pluszra: olyan értéket tudnak közvetíteni, ami már kiveszőben van rohanó világunkban, vagy elfutunk, elhaladunk mellette. A mi nézőpontváltásunk is szükséges, hogy mindezt észrevegyük.