Az első állattartó kerteket az ókori keleten hozták létre. Napjainkban a Bécs melletti Schönbrunn állatkertjét tartják a világ első újkori állatkertjének, amely 1752-ben nyitotta meg kapuit. Magyarország első állatkertje – az újkori állatkertek közül harmincadikként – 1866. augusztus 9-én nyílt meg. Parkrészeit Petz Ármin, a város főkertésze, a Nagy-tavat, és az azt tápláló kutat Reitter Ferenc csatornázási mérnök alakította ki. Az épületeket ifj. Koch Henrik és Szkalnitzky Antal tervezte. A közönség ekkor közel félszáz különféle állatot láthatott tizenegy nagyobb és számos kisebb állatházban, valamint elkerített, nyílt gyeptereken.

 

Az 1900-as évek elején az állatkert a fővároshoz került és átépítés kezdődött. A tervek alapján a rendszertani alapú bemutatást tűzték ki célul, azaz rokonság szerint csoportosítva mutatták be az állatokat. Ezzel párhuzamosan növénykertet is

terveztek. A régi állatkert szinte valamennyi épülete helyett újat emeltek. A Főkapu és az Elefántház Neuschlosz Kornél tervei alapján épült. Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte a legtöbb állatházat, a Madárházat, a Bölényházat és a Szarvasházat. Ekkor emelték a Pálmaházat és az alatta található Aquariumot, Räde Károly és Ilsemann Keresztély tervei alapján. Az újjáépített állatkert 1912. május 20-án tárta ki kapuit a nagyközönség előtt. Nagy elismerést váltott ki az újszerű beosztás, a szárazárkos-műsziklás bemutatási rendszer, valamint az országban korábban nem létező édesvízi és tengeri Aquarium. A Kissziklában kialakított Barlang Mozit is hamar megkedvelték a látogatók. Az első világháború, az azt követő pénzügyi válság, majd a gazdasági világválság komoly nehézségeket hozott. A második világháború idején újból tragikussá vált a helyzet. Építőanyag-, takarmány- és munkaerőhiány állt elő. A vasút közelsége miatt egy-mást érték a bombázások, leomlottak az épületek, elpusztultak az állatok. A háború utáni évekre az újjáépítés volt jellemző. 1966-ban, a kert megnyitásának centenáriumán alakították ki a Rovarházat, hozták rendbe a Kis- és a Nagysziklát. A háborúban elpusztult Zsiráfház helyére újat emeltek, és új Bölényház is épült. 1990-es évek közepétől megkezdődött a „rácsellenes" program, majd a tervszerű átalakítás. Úgyszólván az Állatkert minden pontján történt valami változás. Számos állatház újult meg, befejeződött a Pálmaház rendbehozatala, ismét régi szépségében tündököl az Elefánt-ház, és további létesítményeket is korszerűsítettek. A rekonstrukció során nemcsak az eredeti műemléki környezet megóvása, helyreállítása és gazdagítása volt a cél, hanem az állatok életkörülményeinek jobbá tétele is.

 

 

Az évfordulót köszöntő blokk bélyegképének főmotívuma a mandrill pávián, a háttérben zsiráfok láthatók. A blokk keretrajzán a Fővárosi Állat- és Növénykert féltett ritkaságai közül látható néhány, nevezetesen: jácintkék ara, széles szájú orrszarvú,

babírussza, tapír, csíkos hiéna, boa, szibériai tigris, örvösmedve, sisakos kazuár, feketepárduc, tündérkék irena, élescsőrű tukán, sisakos baziliszkusz, repülőkutyák, vörös tündérlepke, gyűrűsfarkú maki. A keretrajzon található jellegzetes növények:

kúszó liliom, aloe félék, broméliák, trópusi páfrányok, pálmák és liánok. Az alkalmi borítékon az állatkert látképe korhű ábrázolásmódban látható. Az alkalmi bélyegző grafikáját a selyemmajom és a pálmalevél stilizált rajza díszíti.

 

Forrás: www.zoobudapest.com